Minden díszkert egyik közkedvelt elemének tekinthető itthon a rózsa.
Valakik megelégszenek egy-egy látványos bokorral, mások azonban komplett rózsásokat alakítanak ki, ami megfelelő gondozás esetén kifejezetten látványos megjelenéssel büszkélkedhet, pláne abban az esetben, ha ágyásukat minden évben friss kéreggel, akár többféle színeskéreggel töltjük fel, bár rengetegen kedvelik a murvás borítású rózsakerteket is. Noha a rózsa kedvelt dísznövény a magyar kertekben, sokan azonban nem tudják, hogy miként kell helyesen teleltetni őket, így a szabadba ültetett rózsatöveket a nagy mínuszok könnyedén kikezdhetik.
Az utóbbi években hazánk időjárása drasztikus átalakuláson ment keresztül. A globális felmelegedés hatására a telek egyre enyhébbek lettek, gyakran a tartós mínuszok sem jellemzőek már, azonban a gyengébb rózsatöveknek sok esetben nem kell -10 Celsius fok ahhoz, hogy károsodjanak. Ez nyilván fajtafüggő is, de gyakran találkozhatunk itthon olyan típusokkal – különösen a nagyobb virágzatú bokros rózsák esetében –, melyek kiemelkedően fagyérzékenyek, ezáltal hasonló bánásmódot érdemelnek, mint a mediterrán növények.
A rózsák kapcsán alapvető tudnivaló, hogy léteznek fagytűrő és fagyérzékeny típusok, amire a kerttervezés során a szakemberek odafigyelnek ugyan, de az időjárást ők sem képesek befolyásolni, így ha kifogunk egy heteken át tartó -10 Celsius fokot, akkor az okozhat majd tavasszal kellemetlen meglepetéseket. A fagytűrő rózsafajok közé sorolhatjuk a nagyobb termettel rendelkező, kapukra is gyakran felfuttatott futórózsákat, a parkrózsákat, valamint a folytonos virágzással büszkélkedő floribunda és multiflora típusokat egyaránt. Ezek számára normál körülmények között a magyarországi fagyok garantáltan nem árthatnak majd.
Rengetegen nemesített rózsafaj azonban nincs ennyire szerencsés helyzetben, ezáltal például léteznek olyan bokorrózsák, valamint tearózsák, melyek egyáltalán nem bírják a fagyokat. Ennek köszönhetően lényeges gondoskodni megfelelő téliesítésükről, amivel kapcsolatban az még nem elegendő, hogy visszanyírjuk őket. Éppen ellenkezőleg, ezzel majdhogynem nagyobb kárt teszünk a rózsákban, ha nem fedjük be valamivel a csupasz csonkokat, hiszen a fagynak sokkal könnyebb lesz majd eljutnia a rózsán belül azokhoz a részekhez, ahol komolyabb problémákat, nagyobb károkat idézhet elő.
2020. január 1-jétől az adó-visszatérítési támogatást kizárólag az veheti igénybe, aki hajlandó a kapcsolódó hitelintézettel az igénybevételről szóló támogatási szerződést kötni. A kapcsolódó kérelmet mindig a hitelintézet számára kell benyújtani, melynek elbírálása jelenleg 60 nap. Fontos kritérium a támogatás kapcsán, hogy kizárólag válogatott kistelepüléseken való építkezéskor vehető igénybe, melynek pontos listáját a kapcsolódó 17/2016 (II.10.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében találjuk meg. Januártól ez a lista összesen 2486 kistelepülést tartalmaz!
Az egyik első és legfontosabb hasznos tanács tehát, ha rózsát szeretnénk teleltetni, nem más, minthogy a fagyérzékeny típusokat soha ne metsszük vissza ősszel, elegendő lesz tavasszal, közvetlenül rügyfakadás előtt elvégezni ezt a folyamatot, amikor már nem számíthatunk olyan erős lehűlésre. Ha mégis ragaszkodnánk az őszi metszéshez, esetleg biztosra szeretnénk menni, kifejezetten hatékony védelmet jelenthet a nagy hideggel szemben, ha a rózsák tövét homokkal vagy fűrészporral egyszerűen feltöltjük. Az sem baj, ha ilyenkor teljes egészében betemetjük őket, hiszen ezzel egészen biztosra mehetünk a fagykárok kivédése kapcsán.
Mivel a kerti rózsák minden esetben szabadgyökérzettel rendelkeznek a szabadban, ezért kiásásuk és meleg benti helyen történő átteleltetésük értelemszerűen nem jöhet szóba, így minden esetben valamilyen kinti megoldást kell találnunk hozzá. Ez különösen a magas törzzsel rendelkező rózsák esetében jelenthet komolyabb problémát, hiszen ezek a növények jellemzően hibridek, ezáltal a gyökérzetük és a törzsük hagyományos vadrózsa, koronáik viszont nemesített rózsafélék. Hogy ez miért probléma? Mert míg a vadrózsa jól tűri a fagyot, addig a nemesített rózsák közül egyik sem túl ellenálló a nagy hideggel szemben.
Ezeknél a típusoknál tehát elegendő lehet csak a koronát megvédeni a fagytól – a visszavágás nem javasolt, hiszen a nemesített virágzat elvesztéséhez vezethet –, így ezt a részt újságpapírokkal kitömködve és borítva, majd valamilyen csomagolópapírral bevonva ugyan egészen különleges formákat és objektumokat kaphatunk a kertünkben, de cserébe legalább nem kell fagykárokkal számolnunk. Jó alternatíva lehet, ha a törzses rózsákra egyszerűen bélelt papírzsákot húzunk, és alul összekötjük őket a törzsnél, de a fóliát messzire kerüljük el, hiszen sem szigetelő hatással nem rendelkezik, sem a növény nem tud lélegezni alatta.
