Egy jól működő öntözőrendszer ma már minden kertben elengedhetetlen ahhoz, hogy egész évben zöldellő pázsit, valamint friss hajtásokban és virágokban dúslakodó növények várjanak ránk a kertben. A tervezéstől, az automatizáláson át a teljes kivitelezésig bezárólag vállaljuk komplett öntözőrendszerek telepítését.
Manapság már minden modern kert kötelező kellékének tekinthető egy jól kiépített, automatizált öntözőrendszer. Egy ilyen szisztéma a kimagasló összetettségéből fakadóan alapos tervezést igényel, ami mellett az igényes és körültekintő telepítésre szintén nagy figyelmet kell fordítani. Egy öntözőrendszer építése a következő lépésekből áll:
Miután a terület felmérése az öntözőrendszer megtervezésével együtt korábban megtörtént, a tényleges építés első és legfontosabb lépése, hogy a szakaszok pontos kimérését követően kiásásra kerül a szisztémához kapcsolódó földalatti csővezetékek helye. Az árkok többségét munkagépek alakítják ki, azonban sok esetben szükség van kétkezi munkára is a nehezen megközelíthető helyek, vagy a finomhangolások miatt. Ha egy már kész kertről van szó, nagyon lényeges a meglévő füves terület és a kapcsolódó növények megóvása, így például lényegesen több kézi ásást és lapátolást igényel a folyamat, valamint a gyeptégla felszedésére is külön oda kell figyelni.
A folyamat olyan esetekben kerülhető el, ha az adott területre jelentős talajfrissítés érkezik. Ilyenkor a csőrendszer a régi felszínen kerül kialakításra és szintezésre, majd az új réteggel történik a vezetékek fedése. Ebben a munkaszakaszban történik általában a szelepakna kiásása is, mely természetesen már meglévő vízóraaknában is kialakítható, hiszen a kapcsolódó mágnesszelepeknek bőven akad helyük. Ilyen esetben az öntözőrendszer mindig az aknától indul, melynek oldalsó betonfalát szükséges lesz néhány centiméteren áttörni.
Amint kialakult a kertet keresztül-kasul behálózó árokrendszer, megkezdődik a víz szállítására alkalmas csővezeték lefektetése, gondosan ügyelve arra, hogy a szisztémának hová és mekkora mennyiséget kellene eljuttatnia, méghozzá milyen nagy nyomással. A kisebb öntözőrendszerek esetében elegendő lehet egyetlen szálon elvezetni a vizet, de összetettebb szisztémáknál több vezeték összehangolására is szükség lehet. Amint a csövek a helyükre kerültek, megkezdődhet a szerelvényezés. Ez annyit jelent, hogy a szórófejek felkerülnek a csövekre, miközben az aknában kiépülnek a mágnesszelepek, amivel kialakulnak a szeleposztók, melyekből akár több is beépíthető, ha nem egy kis kert, hanem egy nagyobb park öntözőrendszeréről van szó.
Amint a mágnesszelepek a helyükön, a rendszer többi elemét is összekötjük, egy egésszé tesszük a zónák csatlakoztatásával, amit speciális szelepekkel kell elvégezni. Ebben a munkafázisban lehet elvégezni még olyan folyamatokat, mint a különféle csepegtetők és szórófejek rögzítése, hiszen ezzel kap megfelelő lezárást a teljes szisztéma.
A fenti munkafolyamatok elvégzését követően az öntözőrendszer alapjai működőképesek, egyelőre azonban még nincs bennük víz. Mielőtt azt bevezetnénk, rendkívül lényeges a vezérlő kialakítása és bekötése. Ez lesz a teljes szisztéma szíve és lelke, hiszen az automatika a mi segítségünk vagy programozott értékek segítségével tudja majd mozgatni a mágnesszelepeket annak fényében, hogy milyen beállításokat adtunk meg neki. A vezérlőt kiegészíthetjük különféle szenzorokkal – például esőérzékelővel –, hogy az innen nyert értékek is befolyásolják optimális működését.
Amint a vezérlő a helyére került, az öntözőrendszert rá lehet kötni a hálózatra, avagy nyomás alá lehet helyezni. Miután az egész csővezeték megtelt vízzel, fontos kipróbálni minden egyes zónát, és ellenőrizni a vezetékeket – különös tekintettel a kapcsolódási pontokra. Amennyiben sehol nincs hiba, nincs vízfolyás, és elegendő a nyomás, akkor a korábban kiásott árok visszatemethető, a gyepszőnyeg visszahelyezhető a helyére, vagy megkezdődhet a füvesítés. Az általános takarítás és helyreállítás után a rendszer a programozás és a tulajdonos betanítása mellett azonnal használatra, azaz átadásra kész.
Összetettségének köszönhetően minden egyes öntözőrendszernél kiemelkedően fontos a megfelelő tervezés. Mivel kizárólag saját szisztémákkal dolgozunk, ezért lényegesnek tartjuk már a megfelelő előkészületeket is, hiszen egy komplett berendezés kialakításához rengeteg tényezőt figyelembe kell venni. A megfelelően begyűjtött alapadatok és méretek, valamint a körültekintő tervezés ugyanis alighanem a legfontosabbak ahhoz, hogy később egy tartós és jól funkcionáló öntözőrendszer születhessen.
Minden egyes öntözőrendszer kiépítésekor nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szisztéma által kiszolgálandó zöldövezet méreteivel és egyéb sajátosságaival. Rendkívül lényeges legalább négyzetméterre pontosan tudni az adott terület méreteit, de fontosak lehetnek még ezen felül a talajviszonyok, valamint a talajszerkezet állaga és állapota is. Fontos tudni mindemellett, hogy milyen növények vannak vagy lesznek az adott területen, milyen kialakítással rendelkezik a vízelvezetés, illetve mely régiókat kell majd ellátni vízzel. A felmérés során rendszerint készül egy vázlatrajz, ahol az alapvető tulajdonságok mellett jelölésre kerülnek például az olyan sajátosságok is, minthogy hol lesz majd a kiülő, a játszótér vagy éppen a kerti pad, melyeket nem szabad elérnie a vízsugaraknak. Egy öntözőrendszer kiépítésekor tehát nagyon fontos, hogy már megfelelő minőségben meg legyen tervezve az egész kert.
Kizárólag akkor tud optimálisan működni egy öntözőrendszer, ha a szórófejekhez és csepegtetőkhöz elegendő nyomás mellett jut el a víz. Mind a sprays, mind a rotoros szórófejek eltérő víznyomást igényelnek, de minimum legalább 2-3 barnak meg kell lennie ahhoz, hogy egy ilyen szisztéma megtervezhető, kiépíthető legyen. A víznyomás mértéke ugyanis alapvetően meghatározza majd, hogy milyen távolságok hidalhatók át az öntözőrendszerrel, és milyen megoldások alkalmazhatók. Szintén meghatározó tényezők a tervezésnél, hogy vezetékes vízhálózat vagy kerti kút látja majd el a rendszert, hiszen míg a vezetékes hálózatból többnyire állandó nyomással érkezik elegendő mennyiségű víz, addig egy kerti kút esetében előbbit az alkalmazott szivattyú, utóbbit pedig gyakran az időjárás határozza meg.
Közvetlenül a terület felmérését követően elkészül egy olyan vázlat, mely megmutatja, hogy az adott terület milyen sajátosságokkal rendelkezik, és azt miként hálózza majd be a kapcsolódó vezetékrendszer. A tervezés egyik következő fontos lépése, hogy a víznyomás és vízellátás ismeretében zónákra osztjuk az övezetet annak érdekében, hogy gondoskodni tudjunk a szórófejek megfelelő helyzetéről. Alapvető szabály, hogy minden zónát úgy kell kialakítani, hogy az egymással szomszédos szórófejek vízsugarai legfeljebb néhány centiméteres átfedésben legyenek, ellenkező esetben a kert egyes részei túlöntözötté válnak. Hogy az előzetes tervezés mennyire fontos, és milyen sok alapismeretet igényel, az rendszerint ebben a szakaszban mutatkozik meg a leginkább, hiszen pontosan ki kell számolni az egyes zónák vízigényét, és a megfelelő öntözőfejek kiválasztásával, azok elhelyezésével kell biztosítani, hogy a kert minden pontjához elegendő mennyiségű víz juthasson el.
A szórófejek típusainak és elhelyezkedésének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy kertünket különféle zónákra oszthassuk fel az öntözőrendszer felépítésének tekintetében is. A kisebb telkeken ugyanis megvalósítható egyetlen egységből a teljes szisztéma működése, azonban nagyobb kertek vagy parkok esetében szinte kivitelezhetetlen, hogy a kert minden részét egyszerre lássa el vízzel a rendszer, hiszen nem lesz elegendő víznyomás minden egyes területen. Emiatt fontos kisebb-nagyobb darabokra felosztani a teljes öntözőrendszert, amit a mágnesszelepek és a kapcsolódó vezérlő segítségével lehet úgy automatizálni és szabályozni, hogy a terület minden részére eljusson a szükséges vízmennyiség a megfelelő sorrendben.
A tervezési metódus során a fentiekben még csak kizárólag az öntözőrendszer elméleti része állt össze, de a fizikai kialakításhoz elengedhetetlen a szisztéma csőrendszerének és szerelvényeinek pontos kidolgozása is. Erre azért kell nagy gondot fordítani, mert egy alulméretezett csővezeték a megfelelő víznyomás ellenére sem tudja majd megfelelő ütemben elszállítani mindenhová az éppen szükséges vízhozamot, vagyis dacára a jó alapoknak, a rendszer végül nem tud majd optimális működést biztosítani. Egy túl szűkre tervezett cső esetében például könnyedén felléphet, hogy a belépő oldalon még több mint 4 bar nyomást tapasztalunk, de a szórófejnél már csak 1 bart, ami elégtelen lesz az optimális működéshez. A csőméret megfelelő kiválasztása tehát rendkívül lényeges ebből a szempontból. Ennél a folyamatnál kerül egyébiránt pontos megtervezésre a rendszerhez kapcsolódó minden egyes szerelvény is, legyen az akár a szórófej, akár a visszaszívás megakadályozására szolgáló szelep.
Az általunk szerelt modern automata öntözőrendszerek a prémium minőségű alapanyagok jóvoltából szinte soha nem hibásodnak meg, de előfordulhatnak olyan külső tényezők, melyek valamilyen problémát idézhetnek elő. A külső hatások között tarthatjuk számon az elöregedés mellett a rendszerbe kerülő szennyezőanyagokat, a téliesítés problémáját vagy az automatika áramkörének beázását, esetleges villámcsapás általi kisülését. Ha a szisztéma működésében valamilyen rendellenességet tapasztalunk, minden esetben kérjük szakember segítségét. Az általunk telepített öntözőrendszerek kapcsán természetesen minden esetben vállaljuk a teljes körű szervizelést – akár garanciaidőn túl is. Probléma esetén az alábbi részegységek javítására vagy cseréjére kerülhet sor:
Minden egyes öntözőrendszer középpontja a vezérlő, így meghibásodásának egészen egyértelmű jelei tapasztalhatók: az automatika egyszerűen nem működik, nem reagál, esetleg nem a beállítások mentén működteti a szisztémát. Bár kifejezetten megbízható eszközökről van szó, melyek nagyon ritkán hibásodnak meg, de a pára, a nedvesség és a fagy kifejezetten nagy ellenségük, éppen ezért fontos megfelelő helyre telepíteni őket. Mivel egységes szerkezetekről van szó, meghibásodásuk jellemzően csak cserével orvosolható.
Általánosságban az öntözőrendszerek egyik fontos eleme a víz szabályozásáért felelős mágnesszelep, amiből több darab is megtalálható egy szisztémán belül. Minden egyes ilyen szelep két részből ál, melyek közül az egyik mechanikus, a másik elektromos működésű. Problémájukat általában a szisztémába keveredett szennyeződés idézi elő, de az elektromos eszközöket az elégtelen téliesítés vagy vízelzárás is tönkre tudja tenni. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a központi vízellátást elzárjuk, de az automatika bekapcsolva marad, ami a mágnesszelepek túlmelegedését idézi elő.
A szórófejek az öntözőrendszerek végződésein kapnak helyet, és alapvetően két típusukat különíthetjük el, így beszélhetünk
A sprays szórófejek előnye, hogy nincs bennük mozgó alkatrész, ezáltal kizárólag a szennyeződések, esetleg a vízkő tud problémát okozni bennük, amit a bennük megtalálható szűrők kicserélésével vagy megtisztításával lehet orvosolni. Típustól függ ugyan, de ezeknél a megoldásoknál a tömítés gyakran elengedhet vagy kikophat, ami szintén problémához vezethet.
A rotoros szórófejeken belül mindig valamilyen bonyolult mozgó mechanizmus van, ezáltal rengeteg műanyag alkatrész gondoskodik a mozgatásukról, aminek köszönhetően rengeteg a meghibásodási lehetőség. A szennyeződések itt is a legnagyobb ellenségeknek tekinthetők, de az általános használatuk során keletkező kopások szintén előidézhetnek bajokat.
A legtöbb öntözőrendszer rendelkezik valamilyen automatizált megoldással, melyek közül a leggyakoribb az esőérzékelő. Bár többféle típusuk ismert, a leggyakrabban alkalmazott érzékelők nagyon egyszerű mechanizmusok, melyek gyűjtéssel érzékelik az esőt, és ennek hatására jelet küldenek a vezérlőnek az öntözés leállítására. Nagyon ritkán szokott probléma lenni velük, de mivel közel homogén szerkezetek, javításuk kizárólag cserével orvosolható.
